Ibanez JS 100 WH

azaz Ibanez Joe Satriani 100-as modell. Nem is tudom, hol kezdjem. Mégis: ha visszalapoz a kedves olvasó a márciusi Post-jaimhoz, meglátja, hogy éppen keresztet vetek egy Kramer Nigthswan-ra. Ami az álom-gitár lett volna számomra, de sajna szállítás közben eltörték, így visszakaptam az árát, de egy álommal kevesebb maradt.

Viszont már szükségem volt egy másik hangszerre is, egy komolyabbra (legalább olyan jóra, mint a Kramer) a zenekar miatt, úgyhogy elkezdtem Magyarországon keresni. Rá is akadtam "sceletor"-ra, egy srácra, aki katkos volt, mint én (katonai kollégista) még a középsuliban, csak nem Győrben, mint én, hanem Egerben. Ezek mellett nagyon jó gitáros, egészen kivételes tehetség, és az Interneten sikerült összeismerkedni a Daczi Zsolt fórumon. Később elkezdtünk videokat váltani, cserélgetni, saját dolgokat mutatni, és előbukott, hogy Pestre költözne, de ehhez el kell adnia néhány hangszerét. Így jött a JS 100-as híre hozzám.

A hangszerről nem akarok külön gépelni, ezért beillesztem, amit Krisztián (sceletor) írt mailjében - úgyis csak ugyanezt írnám:

" Nos, azt kell mondjam, hogy az egyik legnagyszerűbb nyak a JS-é, mert telt, akár a Kramereké, de mégsem annyira, és a fogólapja egy picit domború, és így nagyon jól bele lehet kapaszkodni a húrokba, élmény rajta nyújtani, a bundok nagyon kényelmesek, mert szépen elfér az összes ujjam az összes fekvésben, ami pl. a JPM-ről már nem mondható el, az már jóval szűkebb.
Amikor tavaly nyáron elmentem a Fibenare gitárkészítőkhöz, hogy saját signature gitárt csináltassak, azt mondtam, hogy a nyak ugyanilyen legyen, vittem is megmutatni.
Gyönyörű hangszereket csinálnak, profi munka, 450 ezer lett volna, amit én akartam, de amiért végül nem álltam rá a dologra, az az volt, hogy sztem a JS leszólta ezeket a "mestergitárokat"...És ebben nem DiMarzio pu-ok vannak, hanem az Ibanez AH szériája, de bitangul szólnak, és ezért nem is vettem bele DiMarzio-kat, amik a Satriani japán modellben is vannak. Összevetettük eg japán modellel, és nem szólt jobban egyáltalán. Annyi, hogy könnyebb volt, mert az amerikai hárs könnyebb fa, mint a sima hárs, amiből az enyém készült.
A nyak egyébként egy fából készült, és nem döntött a feje, mint a legtöbb Ibanezé, hanem egyenes, akár a Fendereké.
A push pull poti a tone potiba van építve, ezt ha kihúzod, akkor lefelelezi a humbuckereket, single coil hangzást kapsz. A 3 állású pu váltóval így sok féle hangzást lehet csinálni.
Akkusztikus hangszínen pl. akkora a hangerő és dinamikai különbség a felezett és humbucking állás közt, hogy rockandroll számoknál szólókiemelésre pl. csak ezt használtam:-)
A JPM már nem ennyire sokoldalú hangszer, mert az egy rockgitár, más stílusra nem igazán jó, míg a JS sztem tök univerzális.
Az Edge Pro II pedig egy kiváló tremoló, sok előnye van bmelyik másik rendszerrel szemben.
Ez 2003 óta van az Ibanezekben. A legfőbb újítás, hogy kétféle képpen húrozható. Az egyik a hagyományos, hogy vagy fordítva fűzöd be a húrt és a gombóc a fej felöli részen marad, vagy lecsíped azt, és úgy szorítod a satuba. A másik, és ez az újítás, hogy úgy is befűzhető, mint egy testen átmenő fixhidas, vagy vingtage, wilkinson tremolós gitár, tehát a babákat nem kell levágni, mert a tremolóban van nekik kialakítva hely! A másik nagyszerű újítás, hogy a kart egy pici imbusz segítségével tudod beszorítani a tremoló testbe, így te tudod szabályozni, hogy mennyire legyen szoros, hogy lötyögjön, vagy abban a helyzetben maradjon, ahol éppen hagyod.
És ez ingyen van, nem kell mindig drága műanyaggyűrűket venni rá, mint a JPM karjára, ami 500 Ft/ 2 db....
Rohadt drága, gyorsan elkopik, csak a macera van vele.
Ezzel meg semmi gáz, fogod a kulcsot, és te állítod be a szorosságot. Nagyon jó a sustainje, hulla pontos, és a finomhangolóval elég nagy hanközt lehet állítani, de erre még sosem volt szükségem, mert annyira pontos, hogy nem kellett utána hangolnom."

Ja, és ÍGY szól