BALIN-vadászat

Balatonőszödön töltöttünk 2 hetet a szüleimmel együtt. Az ő házukban voltunk, és amint készen lett az autónk, már indultunk is! Az idő frenetikus volt - két héten keresztül szinte végig szél, eső és vihar nélküli szép idő.

Először a horgászatról írok.

Rengeteget pecáztam apuval - első sorban BALIN-ra, aminek hivatalosan "ragadozó őn" nevet adták. 2 hét alatt kifogtunk 50 db-ot, aminek fele méreten aluli volt - vagyis 40 cm-en aluli. Amiket fogtunk azok nagy része 40-48 cm között volt (a farka tövéig kell mérni), amik 1 és 1,5 kg között mozognak. Nekem viszont sikerült kifognom egy 2,5 kg, és egy 2,3 kg-osat, amik 55 és 59 cm-esek voltak. ez utóbbit itt fogom magam előtt a képen.

A nevéből adódóan ez egy ragadozó hal, ami a víz felszínén óriási fröcsögések között csap le a felső, meleg vízrétegben mozgó apró halakra. Ezt hívjuk "rablásnak". Sokszor - főként ősszel - nagyobb, többször 100 fős csapatokba verődnek, és körbe kerítik a kishalakat, utána pedig elkezdődik valami őrületes fröcsögés a vízben. Ezzel az átlag, parton-ülős horgászokat álatlában halálra rémisztik. Főként tehát a kishalakat eszi, de nem veti meg a víz felszínére eső rovarokat, legyeket, bogarakat sem. Sőt!

Általában úgy horgásszuk (mert sokféleképpen lehet elejteni), hogy utánamegyünk, "taposunk" a vízben, és sokszor távcsővel lessük ki, meddig kell elgyalogolni a vízben (a déli parton azért vannak távolságok, amiket le lehet járni a vízben), és ahol látjuk a fröcsögést, oda sietünk. Ami még elárulja, merre vannak, hogy többször halásznak együtt a sirályokkal. Ahol körben repkedő, le-lecsapó sirályok vannak, ott biztosan van balin.

A szerelékünk úgy néz ki, hogy van egy 20-30g-os ólom, fölé pedig úgy 60 cm-re egy műlégy, ami hármashorogra van kötve. Többször a legyet kapja el a balin, mert ez a szerelék leutánozza az ő fajtájának a rablását: kisebb ragadozó kergeti a halat. Mivel a balin egy "féltékeny" állat, elorozza a kisebb elől a szökevényt. Természetesen, lehet ólomra is fogni, ez változó - én a legnagyobbat pont arra fogtam.

A balin egyébként fog nélküli ragadozó, és az elkapott áldozatot a garatfogaival zúzza össze. Többször volt, hogy halpucolásnál találtunk a beleiben még éppen emésztésnek indult kishalat.

Tehát, a szél nélküli idő azért is volt nagyon kedvező, mert tükör sima vízen nagyon könnyű meglátni a rablást még messziről is. Reggel 6 körül mentünk be, és sokszor csak 9-kor jöttünk ki a vízből. A vízbe általában a botot, pótszereléket, fogót (amivel a horogszabadítás folyik - Lili, erre kéne az érfogó!!! :D) és bilincset viszünk, amire rá lehet fűzni a halat. Ez akkor érdekes, amikor az ember fogott már vagy hármat, és a vízben úsznak mindenfelé, majdnem felbuktatva az embert. Mint valami póráz :D Ott lehet látni a képen, ahogy a kopoltyújánál befűzzük, és összekapcsoljuk (nem kínzás így, mert semmilyen szövetet nem roncsolunk) - és a "pórázt" is, amin szabadon mozoghat, amíg a partra érünk vele. Sok mindent lehetne mér írni az életmódjáról meg másról, de ez kb. elég is. Annyit még, hogy a balatoni balinnak fantasztikus íze van, és akik jól ismerik mind azt mondják, hogy ízletesebb a fogas süllőnél. Ami azért nem semmi.