Friday, December 16, 2005

2005. 12. 07 - 12. 16.

az időintervallum nagyságából látszik, hogy mostanában nem igazán volt időm írogatni... Nagyon el voltam havazva az utóbbi időben sok munkával, és amellett, amikor hazaértem mindig olyan fáradt voltam, hogy max ledögleni volt érkezésem...

Az osztályommal fényképezkedtünk, ITT vannak a képek! (2 db) Lassan kezdek ráérezni a dologra, hogy nem csak munka van vele, kezdek egyre jobb kapcsolatba kerülni velük, ami azért nem egyszerű, mert szinte csak fiúk. A néhány lány viszont jó kis színt hoz a csapatba, és örülök is, hogy olyanok, amilyenek.

A baba egyre nagyobb, és már NEM FÁJ A HASA!!!!!!! Ez óriási dolog. Nagyon sokat mosolyog, gügyörészik, és a következő fonémákat gyakorolja: "le", "ge", "gü", "ágü". Egyre jobban szeretem, és már hiányzik nagyon, mikor estig dolgozom, hogy hazajöhessek, és vele legyek. Néha fürdök vele együtt a kádban, az nagy élmény. Úsztatom, meg locskolom, ő meg végig néz a szemembe. :D

Egyik nap volt valami rózsaszínes elszíneződés a pelusában, és megijedtünk, hogy véreset pisilt. Aztán többen megerősítették, hogy az nem vér, hanem valószínűleg elszíneződött a pelus, mert olyan anyagok vannak benne... ráadtunk egy másikat, semmi baj nem volt, meg egyébként is nagyon jó kedélyű kisbaba - leszámítva, mikor este nem bír elaludni... az KILLER

Vasárnap jönnek Zituék (unokatesóm és barátja, Dávid) látogatóba, már várjuk, és ahogy hallottam, ők is. jövő hétvégén pedig, ha nem lesz 2m-es hó, nekivágunk Tapolcának hármasban. Az autóban meleg van, és csak 2 óra út, de inkább 1 és 3/4 óra. Szoptatás után, amikor bealszik - annyi lesz a dolga, hogy ott felébredjen. Egyébként nagyon szeret autóban ülni - ahogyan elringatja, az kész.

Mivel nagymamiék vigyáztak szombaton a babára, mi ketten elmentünk Lapu Tomival + Thomkaval csocsózni, nagyon sokat nevettünk... Évi akkorát, hogy bevágta a száját egy székben, és felrepedt.

Amúgy minden OK. Pali felesége, Mariann is visszaállt a munkába, és nagyon jó őt látni, hogy miylen erős. Sok mindenkinek példa lehet az, ahogyan ő viselkedik. Mindenkihez van kedves szava, és Ő kérdezget, nehogy nekünk legyen kellemetlen, hogy mit is mondjunk neki. Teljesen természetesen csinálja, nagyon tisztelem ezért.

A karácsonyi ajándékok 90%-át már beszereztük, úgyhogy lassan azzal is megvolnánk. Mondjuk, én még a hétvégén azt hiszem elugrok, és megpróbálom végleg lerendezni.
Azt, hogy a suliból már csak 3 nap van hátra meg egyenesen üdvrivalgással fogadjuk itthon, mert már nagyon rám fér...

No comments: