2005. 12. 21-30.

A téli szünet kezdete - nővéremmel, Ritával

Mikor 21-én vége lett a sulinak, már igen csak ránk fért a pihenés. Én már idegileg is éreztem, hogy bőven elég volt, a gyerekek is érezték - sztem magukról is. Lassan félév, és akkor talán már kifelé megyünk ebből a tanévből. Persze, ezt mondom úgy, hogy sokkal több van hátra, mint amennyi eddig volt a tanévből...

A tanári koccintáson nem maradtam ott, mert siettem Ritához, a nővéremhez, Újpestre. Nagyon ritkán tudunk találkozni ahhoz képest, ahogy szeretnénk, és mivel Karácsonyra sem tudott hazajönni a szülőkhöz (dolgozott), meglátogattam 21-én, a szabadnapján. Nagyon jól töltöttük az időt, elmentünk moziba, meg picit vásárolni, este nála beszélgettünk - remélem, még sok ilyen napot tudunk majd eltölteni.

Karácsony - itthon és Tapolcán

Dec. 24. nagyon különleges volt, mert először töltöttük hármasban Johannával. Évivel ez volt az 5. közös Karácsonyunk, de csak hármasban ez az első. Különleges volt ez a nap, mindjárt adok linket is néhány fotóról. - Illetve, ha kattintasz a Johannás linkre jobb oldalt, az utolsó néhány kép karácsonyi lesz. Felöltöztettük Johannát szép kis bársony ruhába, nagyon csini lett. Este még átnéztünk anyuékhoz, ott volt Erzsike néni is. Külön öröm volt, hogy aznap Johanna nagyon nyugodt volt, és játékos. Nevetgélt a nagyikra meg ránk.

Másnap 25-én reggel indultunk Tapolcára, de útba ejtettük nagymamámat is Pusztaszabolcson egy fél órára. Az út nagyon sima volt oda felé, mert Johanna is végigaludta az egészet, és a hó sem esett. Érdekes, hogy mikor odaértünk utána elkezdett esni, és több napig meg sem állt. Tehát JÓKOR érkeztünk. :D Tapolcán minden rokon csodájára járt Johannának, és mi is vittük sétáltatni - ott is sok ismerősbe bukkantunk. Jenővel (sógorom) elmentünk párszor csocsózni is, egyszer Évi is jött velünk! Addig nagyi vigyázott Johannára.

29-én felszakadozott a felhőzet, nem esett a hó, és picit olvadt, úgyhogy akkor indultunk. Badacsonytomajig picit veszélyes volt az út, de utána teljesen eltakarították. Ha nem is gyorsan, de simán hazaértünk - és megint csak jókor, mert másnapra lehullott az egész országban annyi, mint eddig összesen. Jenő állítása szerint kb. Diszelig jutottunk volna el, ha egy nappal később indulunk... (Diszel nagyjából Tapolca-külső :)