FAMILY DAY

Atomrobbanás Dunaújvárosban 6.

Guitars "on the run"

Balról jobbra:



Ibanez ("Joe Satriani") JS 100 WH (2004), Kramer American Stagemaster Custom (1987), "Big Sound" (1982), illetve Ibanez Performance (1998)

• Az Ibanez JS-ről lejjebb olvashattok nagyon bőven. :D
  
  
• Az amerikai Kramer a legkedvesebb hangszerem. Legtöbbet ezen játszottam az évek során, és már 6 éve a birtokomban van. Amerikából küldte a legjobb barátaim egyike, Jeff Witt. Egy hangszerboltban dolgozott, mikor felfigyelt erre a műremekre. Nem igazán akarta senki megvenni - mert igazi vintage hangszer, és nem is annyira divatos már: nem hiába, a nyolcvanas évek közepén készült, és igazi rock hangszernek gyártották. Egy valamira való hard rock banda videoklippje már el sem volt képzelhető a Kramerek nélkül. Én egyből beleszerettem, már fotóról, így légipostán el is utazott hát idáig 2000-ben, hogy én nyűjem ezentúl. Fogólapja, és teste is igen tömör, és baromi nehéz is emiatt, de ettől olyan telt hangzások jönnek ki belőle, amit még sok más gitáron nem hallottam! Persze, erről a Seymour Duncan pickupok is tehetnek... A pickupokat már Jeffie tette bele, és óriási hangzást lehet velük elérni: a puha jazzes hangokon keresztül a legvadabb rock-ig mindenre alkalmas hangszer. A Floyd egyáltalán nem volt elhasználva, és csak egy babacserét, illetve bundcsiszolást kellett eddig rajta elvégezni. Nagyon pontosan játszható, nehezen hangolódó gitár ő - bár a hideg napokat társaihoz híven ő is megsínyli, és egy hideg próbahelyiségben sokat kell hangolászni a finomhangolóival. Érzékeny jószág, mint a gazdája, és mondhatom, nagyon összenőttünk. Nagyon sokan akarták már tőlem megvenni, mert nem csak, hogy JÓ, de borzasztóan nehezen beszerezhető hangszer - Magyarországon kevés van belőle. Ebay-en lehet venni, nyilván de nem ilyen hangszedőkkel, és ilyen festéssel. Ha megnézitek a képet, nem egyszerű vörös színe van, hanem metálkék-lila beütéssel is rendelkezik, attól függően, milyen szögből kapja a fényt. A fogólap egyébként nagyon kényelmes, bár a magasabb fekvéseknél csak a hosszabb ujjúak érvényesülnek igazán. Technikás gitárosok álma ez a hangszer, mert mindent ki lehet belőle csalni, kivéve az erős sustain-t, mert ahhoz a Kramer - és más gitárgyár is - külön gyártott sustainer gitárokat, speckó hangszedőkkel. Mivel a Kramer-t felvásárolta a Gibson, lévén, hogy konkurencia volt, TELJESEN lebutította, és manapság annyiért lehet kapni Kramereket, amennyibe 1 pickup (!!!) kerül az én gitáromon. Ezért is külön értéket képvisel, hogy ebben még VOLT (és ugye van) anyag. Egy hátránya persze azért akad: mivel egybenyakas, ha eltörne a nyak, azt cserélni nem lehet valami egyszerűen... :D A húrok low-action-re vannak belőve, mint a JS-nél
  
  
• A kedves kis "noname" Big Sound gitáromat még egy nagyon jó barátomtól örököltem, aki 1997-ben 25 évesen nagyon tragikus körülmények között hunyt el. Édesanyja azt kérte, ne adjam el sosem. Értéke nem is nagyon van neki, egy sima strato-kópia, és magas fekvéseknél néha bezörög, könnyen elhangolódik stb., hangja mégis kedves, és Zsoltira emlékeztet.
  
  
• Ibanez Performance akkusztikus gitár. Sokat nem mondanék róla, egyszer meg kéne hallgatni, milyen jól szól. Szintén testes hangzása van, ki sem nézné belőle az ember, főleg, hogy 10-es húrokra van belőve. Ez is Jeff-hez fűződik, mert vele vettem meg Pesten az Oroszlánbarlangban. Miután megvettük, leültünk a Jászai Mari téren, és Billy Cobham-et hallgattunk. Sosem felejtem el.

Johanna elaludt etetés közben

NOKIA 7110 RULEZ !!!

Hát, ez kb. hihetetlen. Ma reggel munkába menetkor kicsit bénán kezdtem pakolászni az övtáskámba a kulccsomómat, meg a telefonomat, és a telo kicsusszant a kezemből, le a földre, ami még nem baj, mert volt már ilyen. CSAKHOGY a RÁCS felé vette az irányt, és LEESETT a 8. emeletről a földszintre a lépcsőházban. Na, gondoltam, akkor erre keresztet is vetek.

Azért lementem összerakni, a telot 3 darabban találtam meg, ebből az aksi az első emeleten volt! LOL. Összeraktam, pedig már majdnem nem mentem föl az elsőre az aksiért - csak úgy sejtettem, hogy oda eshetett be, ha már a földszinten nem volt. Összeraktam a telefont, és MŰKÖDIK, úgy mint előtte.

???????????? nem tudom, ez hány méter repülés, de sztem minimum 25m. Így néz ki: (az infra-tetőt nem találtam, de ez a képen nem látszik itt)

Ibanez JS 100 WH

azaz Ibanez Joe Satriani 100-as modell. Nem is tudom, hol kezdjem. Mégis: ha visszalapoz a kedves olvasó a márciusi Post-jaimhoz, meglátja, hogy éppen keresztet vetek egy Kramer Nigthswan-ra. Ami az álom-gitár lett volna számomra, de sajna szállítás közben eltörték, így visszakaptam az árát, de egy álommal kevesebb maradt.

Viszont már szükségem volt egy másik hangszerre is, egy komolyabbra (legalább olyan jóra, mint a Kramer) a zenekar miatt, úgyhogy elkezdtem Magyarországon keresni. Rá is akadtam "sceletor"-ra, egy srácra, aki katkos volt, mint én (katonai kollégista) még a középsuliban, csak nem Győrben, mint én, hanem Egerben. Ezek mellett nagyon jó gitáros, egészen kivételes tehetség, és az Interneten sikerült összeismerkedni a Daczi Zsolt fórumon. Később elkezdtünk videokat váltani, cserélgetni, saját dolgokat mutatni, és előbukott, hogy Pestre költözne, de ehhez el kell adnia néhány hangszerét. Így jött a JS 100-as híre hozzám.

A hangszerről nem akarok külön gépelni, ezért beillesztem, amit Krisztián (sceletor) írt mailjében - úgyis csak ugyanezt írnám:

" Nos, azt kell mondjam, hogy az egyik legnagyszerűbb nyak a JS-é, mert telt, akár a Kramereké, de mégsem annyira, és a fogólapja egy picit domború, és így nagyon jól bele lehet kapaszkodni a húrokba, élmény rajta nyújtani, a bundok nagyon kényelmesek, mert szépen elfér az összes ujjam az összes fekvésben, ami pl. a JPM-ről már nem mondható el, az már jóval szűkebb.
Amikor tavaly nyáron elmentem a Fibenare gitárkészítőkhöz, hogy saját signature gitárt csináltassak, azt mondtam, hogy a nyak ugyanilyen legyen, vittem is megmutatni.
Gyönyörű hangszereket csinálnak, profi munka, 450 ezer lett volna, amit én akartam, de amiért végül nem álltam rá a dologra, az az volt, hogy sztem a JS leszólta ezeket a "mestergitárokat"...És ebben nem DiMarzio pu-ok vannak, hanem az Ibanez AH szériája, de bitangul szólnak, és ezért nem is vettem bele DiMarzio-kat, amik a Satriani japán modellben is vannak. Összevetettük eg japán modellel, és nem szólt jobban egyáltalán. Annyi, hogy könnyebb volt, mert az amerikai hárs könnyebb fa, mint a sima hárs, amiből az enyém készült.
A nyak egyébként egy fából készült, és nem döntött a feje, mint a legtöbb Ibanezé, hanem egyenes, akár a Fendereké.
A push pull poti a tone potiba van építve, ezt ha kihúzod, akkor lefelelezi a humbuckereket, single coil hangzást kapsz. A 3 állású pu váltóval így sok féle hangzást lehet csinálni.
Akkusztikus hangszínen pl. akkora a hangerő és dinamikai különbség a felezett és humbucking állás közt, hogy rockandroll számoknál szólókiemelésre pl. csak ezt használtam:-)
A JPM már nem ennyire sokoldalú hangszer, mert az egy rockgitár, más stílusra nem igazán jó, míg a JS sztem tök univerzális.
Az Edge Pro II pedig egy kiváló tremoló, sok előnye van bmelyik másik rendszerrel szemben.
Ez 2003 óta van az Ibanezekben. A legfőbb újítás, hogy kétféle képpen húrozható. Az egyik a hagyományos, hogy vagy fordítva fűzöd be a húrt és a gombóc a fej felöli részen marad, vagy lecsíped azt, és úgy szorítod a satuba. A másik, és ez az újítás, hogy úgy is befűzhető, mint egy testen átmenő fixhidas, vagy vingtage, wilkinson tremolós gitár, tehát a babákat nem kell levágni, mert a tremolóban van nekik kialakítva hely! A másik nagyszerű újítás, hogy a kart egy pici imbusz segítségével tudod beszorítani a tremoló testbe, így te tudod szabályozni, hogy mennyire legyen szoros, hogy lötyögjön, vagy abban a helyzetben maradjon, ahol éppen hagyod.
És ez ingyen van, nem kell mindig drága műanyaggyűrűket venni rá, mint a JPM karjára, ami 500 Ft/ 2 db....
Rohadt drága, gyorsan elkopik, csak a macera van vele.
Ezzel meg semmi gáz, fogod a kulcsot, és te állítod be a szorosságot. Nagyon jó a sustainje, hulla pontos, és a finomhangolóval elég nagy hanközt lehet állítani, de erre még sosem volt szükségem, mert annyira pontos, hogy nem kellett utána hangolnom."

Ja, és ÍGY szól

pécsi hétvége

Pécsre mentünk a hétvégén, meglátogatni Gézát, Lilit, Nórikát, Tamást, Bettit, Abigélt, Árpit, Andit és másokat az ottani Golgotából. Reggel fél kilenckor sikerült elindulni, ami azért volt jó, mert tudtuk magunkat kötni az eredeti elképzeléshez. Na, meg más okból is, de azt külön fogom taglalni.

Liliéknél aludtunk, mert Tamáséknál szoktunk ugyan, de ők most nagyban dobozoltak, készülődtek az új albérletbe, ahová a héten költöznek át! Örülünk ennek nagyon, mert már kellett nekik a hely. Ebédre beültünk a Citrom u.-ban egy helyre, és Árpiékkal találkoztunk (ő a pásztor a Golgotában). Felmentünk a Nagy Tubes-re a kilátóhoz, és vittük a gyerekeket is, mindjárt tolom a képet.

Vasárnap még Golgota - közben én babasétáltatás, mert nagyon nyugtalanul aludt Johanna előtte este. Hazafelé jövet iszonyú zivatar volt, meg kellett állnunk, de Johanna végig aludta az egészet - itthon pedig már ugyanaz volt, mint szokott.

Nagyon jó volt végre látni a sok barátot, G, a Catan telepeseit hihetetlenül élveztük!!!

Minden

Na, itt a kert - kb. Szóval: nagyon régóta nem írtam, nem volt kedvem sem, mert agyilag lefoglalt sok minden.Közben elvittem egyszer Évit és Johannát Tapolcára, ahol majdnem 1 hétig voltak, és simán kezdtek elvonási tüneteim lenni, hogy nem voltak itt velem.

Johannával egyébként is nagyon bensőséges kezd lenni a kapcsolatom, sokat játszok vele (ez relatív) - ha nem is sokat, de intenzíven próbálom bepótolni a napközbeni hiányt délután, vagy este. Ilyenkor Évi tud egy kicsit tornázni videora. nagyon föl tud frissülni tőle - egyébként is nagy a mozgásigénye. Egészen meg tud erősödni az igénybevételre, ami napközben várja... :D

Tapolcáról mentem Pestre Ritához (a nővérem), és nagyon jól elvoltunk. Elmentünk, vettünk nekem egy átmeneti cipőt, Zitával (unokatesóm) találkoztunk, ettünk répatortát a munkahelyén, és nagyon sokat beszélgettünk.

Hétközben egyszer elmentünk csocso-zni Tamással, de általában ment a munka, mint szokott.

GEE & Emőke

A hétvégén különleges vendégek voltak - azért különleges, mert együtt így még nem jártak nálunk, sőt, Emőke még egyáltalán nem volt nálunk. Most a szűkszavú időszakomat élem... Lehet, hogy egyideig csak képek lesznek.

Eugene

Jenő itt volt a héten. jupí!

Csonttollúak

A cím: aki esetleg nem jártas a madarak terén, azt beavatom, hogy először is mi tagjai vagyunk a Magyar Madárvédő Egyesületnek,
másrészt, ami ebből adódik, nagyon szeretjük a madarakat.

A "csonttollú" egy gyönyörű szép madár, dekoratív külsejéről nagyon könnyű felismerni (a képen látjátok), de "találkozni" vele nem túl egyszerű, ugyanis télen vándorol el hozzánk nagyon messziről. A kis térképen látni, milyen távolról érkezik! Gyönyörű bóbitája van, és néha fel is állítja! Ez akkor nagyon látványos, amikor legalább 100-200 példányt látunk egyszerre, és mind ilyen peckesen, hegyes bóbitával áll a fán - ja, és általában egy irányban állnak, egyszerre mozdulnak sokszor. Szombat délután Dunaújváros belvárosában (inkább már kifelé menet) figyelmes lettem egy érdekes ciripelő hangra. Olyan volt, mintha egyszere 100 tücsök mondta volna, csak éppen nagyfényben, és a magasból jött a hang. A mellettem lévő fa tetejéről hallatszott, és legalább 100-150 csonttollú torkából jött ki ez a jellegzetes "szríí" - "szríí" hang. Jellemző is rá a csapatban járás, de ekkora csapatot még nem láttam, csak olyan 10-20-asat, azt is viszonylag közelről - mert elég bizalmas természetű madárka. Azért lepődtem meg nagyon, mert ritkán látni őket, különösen áprilisban, hiszen a csonttollú igazából téli vendég nálunk - amíg van, falja a bogyókat! Az utolsó előtti kép, amit felrakok ide róla (róluk) egy csapatról készült, de amit én láttam az ennél 20x nagyobb csoportosulás volt!

Johanna bemutatása

Voltunk Pestlőrincen az Agapé gyülekezetben Húsvéti Istentiszteleten. Le lett beszélve, hogy Johannát bemutatják, ami annyi, hogy kivisszük, a lelkész imádkozik érte, meg az egész gyülekezet, meg a szülők is, hogy Isten vigyázzon rá, rendben növekedjen, mi meg jó példák legyünk. Az egész kb. 3 perc volt, de sokat jelentett. A "gyermekkeresztségre" a Bibliában nincs példa, ezért is gyakorolják ezt sok helyen - hát mi is megejtettük.

ZENE-hét

Azt hiszem, nekem való volt ez a hét, mert Pesten volt egy iszonyú jó próba is, meg péntek-szombat volt THomka buli (ami kb. negyedévente történik meg), amin sokat zenéltünk, meg darts-oztunk. Tök jó, hogy úgyis lehet együtt lenni másokkal, hogy azok nem lesznek tök-részegek, és cigifüst sincs. Ez teljesen pozitív. És a jókedv kb. garantált! Évi + Johanna is kijöttek, és jól elvoltak!

GZA, LILI és (nem is annyira pici) NÓRIKA

Hétfőn eljöttek hozzánk - útban Esztergom felé - Gzáék Pécsről! Régi álmunk is valósult, hogy végre itt is aludtak nálunk! Nórika már nagyon ügyes, és fürgén tud mászni is! sokat fejlődött, mióta először láttuk, és egyre nőiesebb! Íme:

Rudas gála szombaton

A suli, ahol tanítok most 30 éves. egész héten keresztül jubileumi rendezvények vannak, és most szombaton volt a gála a Bartók színházban (nem ez a pontos neve, de hadd rövidítsek). Sok féle fellépő volt: egyszál-gitáros-éneklős, egyszál-zongoristás, aztán progresszív zenét játszó duó (nagyon jó témákkal), vers, jelenet, kórusok, hastánc, na meg ugye mi, a Rudas-band Csicsova Ferivel, Thomkával és Szőllősi Petivel. Nagy üdvrivalgás volt, elég nagy volt a sikerünk - mivel más zenekar nem nagyon volt. :) Három számot nyomtunk, Crash Test Dummies: Mmm, Mmm, Mmm; Ákos: Keresem az utam; Republic: Engedj közelebb - illetve a záró, amire bejöttek a fellépők: "Azok a boldog szép napok..." hehe. No comment. Ha valaki ismeri a szövegét...

Johanna update

Mostanában Johanna nagyon elemében van. Mindenért nyúl, mindent meg akar tekinteni, fogni. Most ez a fontos neki. Egyre többet van el egyedül is, játszik egymagában, forgolódik minden irányban, aztán ha megunja, nagyon kiabál! :) mint most is...az ölemben.

Ma voltunk szavazni, és egybekötöttük egy kis sétával, ami majdnem 3 órásra sikeredett. Johanna majdnem végigaludta, közben Lapu Tomival is találkoztunk. Lefotóztam egy zöldikét is végre!

Árad a Duna

Szülinapomra kaptam rengeteg jókívánságot, sms-t, emailt, puszit, ajándékot, de ami leginkább foglalkoztatott ma, hogy megnézzem, mennyit emelkedett a Duna: pontosan azért, mert nálunk a várost nem fenyegeti, hiszen a város mondhatni (kivéve az óváros egy pici része) dombra épült - és elég nagyra. Kb. belegondoltam, milyen lenne, ha nekünk is költözködni kéne Johannával... aztán inkább gyorsan elfelejtettem. Íme: ahol az uszályt látjátok, ott még eredetileg út van... - ahol meg az alumínium bódét, ott a víz eredetileg lejjebb a mederben több méteres mélységben szokott lenni.

Thomkánál próba a Rudas gálára

A suli most 30 éves, és lesz egy gála a Bartók színházban (hadd rövidítsek így), ahol fellépünk mi is. Már írtam erről amúgy egyszer. Vasárnap arra próbáltunk, és Évit meg Johannát is kivittük Nagyvenyimre - picit ők is elvoltak a levegőn, mert mostmár kezd normális időjárás lenni. Komolyan mondom, hogy el sem hiszem.

Kálmán + Julcsi esküvője

Kálmán (COOLMAN) barátom megnősült! Az esküvőre már reggel nyolc után elindultunk, bár csak 11 órakor kezdődött Óbudán a Metodista templomban. A Duna is áradni kezdett, meg MSZP nagy-gyűlés okozta lezárások is lassították a forgalmat, úgyhogy nem is baj, hogy előbb odaértünk - még parkolóhely is jutott. Johanna megint mindenkit elbűvölt, rengeteg fénykép készült róla; még vadidegenek is lefotóztak, ő meg "kokettált" mindenkivel...

Az esküvőről kép még nincs, de hamarosan azt is föltöltöm. Kálmán és Julcsi most Pécs - Harkányban vannak valahol, és remélem, nagyon jól érzik magukat!

Szombaton hazafelé fölvettük aput is, mert Ritának vitte föl az autóját - így legalább nem kellett buszoznia.

Hétvége Szigetszentmiklóson

Istiéknél (Debreceni család) voltunk a hétvégén, de csak szombaton mentünk, mert pénteken még Gábor-napozás volt nálunk - nővérem és nagymamám is itt voltak + a szomszéd néni!

Szombaton, mikor megérkeztünk, már vártak a kutyusok a kapuban - két szép golden retriever. Nagyon kellett már a kimozdulás Évinek is, a kikapcsolódás, a szabad beszélgetések, a játék a gyerekekkel, (Istiéknek három szép fiuk van) és minden. James is jött - a zenekarunk ritmusgitárosa - és együtt néztük a Megasztárt. De ami leginkább tetszett az a Duna-part menti séta! Itt van néhány kép! - Amúgy hazafelé kicsit gáz volt, mert Érden kifogtuk az útépítést, úgyhogy 2 km-t tettünk meg 1 óra alatt, és kettesnél nem kapcsoltunk magasabb fokozatba... de azért csak hazaértünk. Johanna nagyon jól érezte magát!

Johanna nap és KÉT FOG

Ma volt Johanna nap - a naptárban az életben először jelentett valamit nekünk március 28. És hirtelen sokat jelent már. Kapott Johanna néhány előkét is, meg apukámtól egy csokor virágot!

Ami talán a legfontosabb, hogy Johannát tegnap etettük, és először hallottuk, hogy KOCCANT a kanál az ínyén! Két metszőfog jelent meg neki, kibújtak szépen!

iszonyú pörgés

lassan azt kéne csinálni, hogy csak címeket írni. Minden napnak lenne egy címe, a többit oda lehet képzelni. Mert most is ezer dolgot kéne csinálnom, de nem megy, így inkább hagyom. Majd szépen sorjában, megvárnak (remélem) - javítás hegyeken vagyok ma is túl, és szinte minden nap délutánig a munka, vagy estig. Emellett készülni kell a Rudas gálára, szervezek egy londoni utat is, és már nem igazodok szinte ki a a határidőnaplómban sem, ahol mindig rend volt. De minden percben eszembe jut egy újabb határidő, egy újabb ember, akivel találkozni kéne... de csak kéne. És hirtelen eszembe jutott egyike utolsó verseimnek, amit írtam valamikor 1999 augusztusában.Íme, előbányásztam:

Fél nyolc

Menyegzőn veszek részt és zsebemben a papír,felírtam magamnak: "keresni az Urat fél nyolckor."
Aztán 10 körül a lámpa alatt jut eszembe üzenetem, de üresen jegyzem meg, holnap kétszer is lesz fél nyolc.

Papírra hányom a fontos dolgokat, de mind csaksárgul a nappaloktól. A kapcsolataim is papíron vannak.
Szalvétákba gyűröm, hasamban a mérges sütemények,kitalálom a teremből, hogy indulok. Éljen az ifjú pár, fáj, hogy nem látok szimbólumot csak valósat - inkább megyek haza.
Borsószemekként potyognak ki kezeim közül a percek és órám vádol megint: lekések még egy fél nyolcot.

Tapolcai kiruccanás

Itt van két kép a hétvégéről, egy tesómmal, egy meg anyósommal: Voltunk Tapolcán végre, lassan 3 hónap után. Kedd délután vittem el Évit és Johannát, és egészen vasárnapig ott voltak. Szombaton mentem értük, és ma, vasárnap hoztam őket haza, csodás, napfényes időben.

Szerdán én eljöttem, egyrészt mert Pesten zenekari próba volt, másrészt, mert még másnap ill. pénteken dolgoztam. A zenekari próba újdonságokat is hozott: Vagyim nem tudta tovább vállalni a zenekai teendőket, úgyhogy Semler Csaba lett a billentyűs, aki régi motoros a szakmában, nagy tapasztalata és óriási tudása, érzéke van a dolgokhoz. James sajnos most meg beteg volt, így nem tudott részt venni, viszont ütősen hangzott még így is az egész! Már várom a koncerteket, ill. hogy tudjunk csinálni egy jó kis anyagot.

Csütörtökön este Lapu Tomi barátom volt nálunk, DVD-t írtunk, pizzáztunk, meg sört ittunk hozzá, jókat dumáltunk. Péntek este meg Thomkáéknál voltam, Venyimen, ugyanis próbáltunk az áprilisi Rudas-gálára. 3 számot fogunk játszani, de nem mondom el, miket, mert ha Rudasos illetőségű is olvassa ezt, még meglátja, és megtudja!

Szombaton fél 11 körül indultam Tapolcára, és ahogyan már írtam is, ma délután értünk haza. Közben nővéremet nagy öröm érte: tudott venni egy Daewoo Matizt, ami 3 éves, és CSAK (!!!) 6000 km van benne. A motorház zsír új, meg az egész belseje, még "új" szaga van! A kerekeken még rajta vannak a tüskék... szóval nem is kell részleteznem. Elég jó áron tudta venni, ahhoz képest, hogy ennyiért csak olyanokat találtunk, amik olyan 50000-el többet futottak már. Ezt meg azért nem vette meg senki, mert nincs benne riasztó, meg központi zár, ill. mert nem hitték el, hogy tényleg csak ennyi km van benne... LOL

egy reggeli baleset

Na tehát:

reggel nagyon csúszott az út, és én mertem bevenni egy kb. 85 fokos kanyart 40-el hármasban... kicsit siettem, de mondjuk nem gondoltam, hogy EZ nagy tempó. Kanyarodott, semmi para, csak éppen a kanyar végén úgy gondolta az autó, hogy még kanyarodna. Kirakta a farát, és bele egy parkoló Passatba... A VW hátsó lámpaburája széttört, meg lejött a lökhárító pántja, de alig lehet észrevenni. A kasznija egyébként egyáltalán nem törött meg. Bezzeg a mi Seatunk picit behorpadt... Tehát ennyi.

Délután elvittem Éviéket Tapolcára, és minden OK volt. Majd szombaton megyek értük. Kb.

hátról hasra

Na, a cím kb. elárul mindent. Tehát Johanna először fordult hátról hasra a hétgévén. Valami miatt viszont még mindig picit nyűgös, valószínűleg ez már tényleg a foga lesz. Vasárnap anyuék elvitték picit sétáltatni, meg játoszgatni vele, addig legalább Évi picit pihenthetett. Ráfér - szegény alig alszik mostanában, főleg hajnalban van sokat ébren, mert Johanna "szóval tartja" - gyakorlatilag szó szerint.

Ügyesen eszeget már minden félét, és szeret velünk játszani, rugdalózni - na ez utóbbi a kedvence. Keze-lába jár össze-vissza. és általában sokat nevet - főleg ha meglát engem! hehe

Hétvégén mentünk volna Debreceni Isti barátomékhoz Szigetszentmiklósra, viszont begyulladt egy faggyúmirigy a nyakamon, és úgy, ahogyan eddig még soha és mindkét nap be kellett mennem vele a kórházba. Kaptam rá kötést, aztán az Ált. sebészeten a doki nagyon rendes volt, szépen megkaparta a tetejét, és kitisztította. Még így is elég nagy a dudor, de már nem fáj. Tehát ezért nem tudtunk menni, pedig már nagyon készültünk. De nemsokára bepótoljuk!

Atomrobbanás Dunaújvárosban 5.

Folytatom a sorozatot - most direkt hagytam neki egy kis "udvart" :D

In Memoriam Kramer American Nightswan

Azt lehetne mondani, hogy azelőtt temettem el valamit, ami az enyém, mielőtt megfoghattam volna. És nem csak mondani lehet, de sajnos kell is.

A zenekar miatt egy második hangszerre is szert akartam tenni - amit még nem adtam föl. Számomra egyik legjobb minőséget a Kramer American gitárok jelentik - aki a zenéhez ért, vagy legalábbis a gitárokhoz, az tudja, hogy a 80-as évek végi, 90-es elejei Kramerek milyen minőséget képviseltek. Számomra a legjobbak ezek közül is a Nightswan és a Sustainer modellek. Sajnos, Magyarországon nem lehet kapni egyiket sem, csak elvétve találhatóak itt-ott. Ezért ebay-en próbálkoztam, és nagyon szövevényesen sikerült csak megvenni, ismerősök ismerősein keresztül. Aztán végre találtam valakit, aki elhozná, és ráadásul 1 hónapon belül!!!

Sikerült megvenni, és meg is érkezett Iowa-ba Salt Lake City-ből. Nagyon örültem, úgy éreztem, minden rendben. De azért mondtam, nyissák ki, mégis minden OK-e. De sajnos nem volt OK. A szállítás közben valaki a fejére ejtette a gitárt, és az eredmény a következő (csak erős idegzetűeknek ajánlom, ÉN MAJDNEM ELSÍRTAM MAGAM

Kapcsolatba léptünk az eladóval, aki elmondta, hogy teljes biztosítás volt a gitáron a szállításra, úgyhogy aggodalomra nincs ok. Aztán kiderült, hogy a UPS (kb. posta) nem fizeti ki neki az összeget, mert azt mondták "insufficient packing" - azaz pongyolán fogalmazva ROSSZ csomagolás okozta a balesetet. Ez nem igaz, de mindegy. Az eladó viszont normális volt, és megcsináltatja a gitárt, nekem meg KIFIZETTE A PÉNZT!!! Halleluja!!! A bankba már megjött, már csak át kell futnia a számlámra.

Viszont, így is nagy szomorúság ez az eset, és sokáig emlékezni fogok rá. Álmaim gitárja volt ez, és úgy néz ki, az is marad már.

le vagyok maradva

Kicsit régen írtam utoljára. Nem is csoda, teljes elhavazás. Most pl.a nőnapot szervezzük az osztályommal. Az idegeskedésen túl vagyok, mert két magyaros kollégám nagyon sokat segített! Rendelünk egys nagy virágcsokrot, meg adunk minden lánynak egy kis kártyát, amin rajta van, hogy Boldog Nőnapot! Remélem, nem lesz besülés stb. A tanáriban is elő kell adniuk magukat a srácoknak. Lesz egy-két szöveg meg egy vers - Weöres Sándor: A nő. Jó vers.

Sok más is történt azóta: Johanna EGYRE SZEBB. Nem tudom, hogy csinálja. Nem tudom, mit mondhatnék, tudom, hogy szubjektív a vélemény, de eddig még senkiből sem kellett kikényszeríteni a csodálkozást. Nem tudom, én hogy voltam képes ilyen szépre, talán még egyszer rájövök. A linkek között ott van a folyamatosan frissített tárhelyen a sok új kép!!! Tessék megnézni! Ízelítőül itt egy.

Atomrobbanás Dunaújvárosban 4.

Már lassan kész galériát nyithatnék az atomrobbanásos képekből!

Hemü WAS HERE

Na, szóval: Hemü megint itt volt nálunk! Nagyon jók ezek az idők, elmentünk babát sétáltatni - teljesen úgy éreztem magam, mint a régi időkben, csak kicsit más volt. Valahogy megéreztem az idő múlását, mégis mintha csak keveset változtunk volna. Nem tudom. De örömmel töltött el - amint tudok, én is megyek, hogy ne csak neki kelljen.

Ez meg kellemetlen:

A hétvégén persze történt még egy brutális dolog is: Johannát elkapta a székrekedés. Én még ilyen kétségbeesettnek nem láttam, kb. olyan volt, mintha egy szülést kéne levezetnünk. KB. padlógázzal toltam az ügyeletes patikáig, hogy vegyek beöntő labdacsot. Na, mikor hazaértem azzal lazítottuk (kamillatea) de csak spriccelni tudtam rá, mert behelyezni nem... annyira szorult neki. Aztán végül megszabadult Johanna, de iszonyú tortúra volt...

ÜVÖLTÉSEK, "INSOMNIA" és SZÁNKÓZÁS

Nos, a cím. Szombaton egész nap üvöltött Johanna. ILYEN még sosem volt. Ez persze azzal is járt, hogy egész nap SEMMIT sem aludt, kivéve, mikor az utolsó üvöltését késő este azzal zárta, hogy valahogyan sikerült kiütnie magát. Hála Istennek, Évi is így legalább tudott aludni, mert az üvöltős napja az péntek hajnalban kezdődött - és akkor egyikünknek sem sikerült. Főleg nem Évinek...Fogalmunk sincs, mi baja lehetett.

Napközben még elintéztem a Rendőrséges ügyet is: bementem és jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy találtam egy hamis ezerforintost. Mondjuk, azt nem gondoltam volna, hogy ez 1 órán keresztül fog tartani... A rendőrbácsi úgy törölte ki a Word dokuból a felesleges és hosszú SOROKAT, hogy folyamatosan nyomva tartotta a Delete gombot... hát, ez sem sokat lendített a gyorsaságon...

Ma viszont jó napunk volt, vasárnp: Johanna elég jól kialudta magát mind kora reggel, mind utána, ugyanis reggel 9-13 óráig húzta a lóbőrt. Utána jöttek a nagyszülők, és vigyáztak rá, mi meg Évivel elmentünk SZÁNKÓZNI!!! Én cirka 15 éve nem voltam szánkózni, de nagy móka volt! Jó nagyokat estünk az elején, de aztán ráéreztünk a technikára. Persze, ma már szánkózni sem járnak annyian, mint régen...

rövid pár óra Pesten

Ma, nem tudom miért, de VONATTAL mentem Pestre... Végülis olyan fajta tanulságnak felfogható, hogy többé nem kívánok ilyen kalandot megejteni. Lehet, hogy sokkal olcsóbb, mintha kocsival mentem volna, de olyan is... meg aztán az idő pénz, és a max. 1,5 órás utat sikerült 3 óra alatt megtenni. Nem kevés idegeskedés, és bosszankodás követte az eseményt, midőn a vonat már Hárosnál tartott Budafokon, mikor egyszer csak megálltunk FÉL ÓRÁRA!!! Kiderült, hogy valami műszaki malőr volt a Déliben. Óriási. Elmentem Nagyfi Laci új gitárboltjába körülnézni, ill. megbeszélni vele egy esetleges második hangszerem beszerzési lehetőségeit. Nagyfi Lacit a laikusok pl. a régi Pokolgépből, vagy az Omen együttesből ismerhetik. Jó fej, amúgy, így első látásra!

Hazajöttem még aznap, mert a héten alig voltam Éviékkel, és már nagyon várnak minden percet, amit itthon tudok tölteni velük. Úgyhogy ez volt az egyik oka, hogy még pénteken hazajöttem. Eitler Balázzsal még előtte találkoztam az Astorianal, mert már régen találkoztunk, és volt mit mesélnie... persze kb. fél órája volt rá, mert menni kellett a vonathoz.

Az estének volt még egy tanulsága. Amikor megjöttem, apu kijött elém a céges autóval, és elvitt a Vasmű elé, ahol még a délután leparkolta a mi SEAT-unkat. Már elég gyehennán álltunk a benzinnel, úgyhogy elmentem tankolni. Még szinte ki sem lépek a boltból, mikor visszahív a benzinkutas srác, hogy menjek egy picit, mert gond van az egyik ezressel. Hát megnéztük közelebbről fény alatt is, és HAMIS volt... Még a Déliben váltottam föl egy húszezrest, és ott adták vissza. Emlékszem is, hogy kicsit másabb színe volt, de most hogy ránézek, tényleg elég egyértelmű, hogy egyszerű nyomtatóval készült. Vízjel persze sehol. Holnap viszem a rendőrségre...
ÚGYHOGY: nézzétek meg a pénzeiteket, mielőtt elfogadjátok... ma buktam egy ezrest sajna.

Atomrobbanás Dunaújvárosban 3.

EUGENE & co.

Jenő volt nálunk hétvégén (Évi öccse, azaz a sógorom). Nagyon jól éreztük magunkat, filmeket néztünk, pihiztünk, volt séta és talán Évi is tudott picit pihenni. Kellett neki nagyon. Szombaton elmentünk csocsózni is, addig anyáék vigyáztak Johannára. Fölvettük Tomit (Lapu), aztán irány a 3K. Mondani sem kell, hogy tele volt Rudasossal a hely, úgyhogy a tanítványaim zömével találkoztam...

Johanna megint megfordult a hétvégén, és Jenő sikeresen föl is vette VIDIJÓRA. :D Legalább a másik nagymamiék is látják, miket művel. Reggelente állandóan sikongat, sikítozik, és annyit tornázik, rugdal, hogy szinte lemozogja az összes kaját, amit belenyomunk! Apropo: először etettem almával a hétvégén, vasárnap, és nagy élmény volt. Nyelte mint kacsa a nokdelit, egy egész almát benyomott! 5 kiló egyébként és 61 cm. És nagyon szép.